A hajléktalanság kriminalizációjának története Magyarországon 2010 és 2013 között

Írta: Á Varos Mindenkié. Posted in Homeless

2010 decemberében Tarlós István főpolgármester irányításával megkezdődik Budapest aluljáróinak kiürítése. A program részeként megígért többletforrást a hajléktalan-ellátó intézmények nem kapják meg.
2010. december 8-án az Országgyűlés elfogadja az Építési törvény módosítását, amely kimondja, hogy a jogszabályban fel nem sorolt céloktól eltérő közterület-használat esetén szabálysértési eljárás indítható.
2010 decemberében a VIII. kerületben megtiltják a „kukázást”.
a Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában hozott rendeletének értelmében szabálysértésnek minősül a „köztér életvitelszerű lakhatás céljára történő használata”. Ugyanez a rendelet engedélyhez köti az utcazenélést, amelyért díjat kell fizetni.
2011 májusában Kocsis Máté polgármester kerületi népszavazást kezdeményez saját, a hajléktalanokat büntető politikájának visszaigazolására a VIII. kerületben. Noha a szavazás végeredménye az alacsony részvétel miatt érvénytelen, a polgármester mégsem vonja vissza a kukázási tilalmat, mondván, a szavazók 80%-a támogatta azt.
2011. augusztus végén Tarlós István főpolgármester „hajléktalan-bűnözésről” beszél.
2011 októberében egy újabb józsefvárosi rendelet értelmében már nem csak a kukázás tilos, hanem a közterületi koldulás, és a közterületet életvitelszerű lakhatásra történő használata is. Egy széleskörű „közrendvédelmi” kampány keretében több száz alkalommal állítanak elő hajléktalan embereket.
2011. november 14-én az Országgyűlés megszavazza, és december 1-jével életbe lép a szabálysértési törvény Fidesz képviselői által kezdeményezett módosítása, amely alapján azok, akik ismételten megszegik a közterületen életvitelszerű lakhatás vagy ahhoz használt ingóságaik utcán tárolásának önkormányzati tilalmát, akár 60 napig tartó elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő börtönbüntetéssel lesznek sújthatók.
2011. december 23-án a Parlament elfogadja az új szabálysértési törvényt, amely már az egész ország területén felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék a közterületen történő életvitelszerű lakhatást, és hogy más tiltott, közösségellenes magatartásokat határozzanak meg. Az új törvény 2012. április 15-én lép életbe.
2012. május folyamán az Alapvető Jogok Biztosa az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri a hajléktalanság kriminalizálásáról szóló jogszabályok megsemmisítését.
2012. novemberben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a hajléktalanság büntetését és hatályon kívül helyezi a szabálysértési törvényvonatkozó szakaszát. Az AB szerint a hajléktalanság szociális kérdés, amit nem rendészeti eszközökkel kell kezelni. A bíróság kiegészítő határozata alapján az addig beszedett bírságokat vissza kell fizetni az érintetteknek.
2013 januárjában a főváros több kiemelt aluljárójában a falak mellett kordonok jelennek meg „munkaterület” és „csúszásveszély” felirattal. Egyértelmű, hogy céljuk nem munkavédelmi, hanem a hajléktalan emberek távol tartása.
2013. március 11-én az Országgyűlés megszavazza az Alaptörvény negyedik módosítását, amely lehetőséget teremt arra, hogy országos hatályú jogszabályban vagy helyi rendelettel korlátozzák az életvitelszerű közterületen tartózkodást kulturális, egészségügyi vagy a közrendet, körbiztonságot érintő okokból.
2013. április 12-én Pintér Sándor belügyminiszter a negyedik módosítás életbe lépését követően néhány nappal benyújtja a szabálysértési törvény újabb módosítását, amely ismét tartalmazza a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, és új elemként a közterületen engedély nélküli kunyhók építésének tilalmát is.
2013 áprilisában az Alapvető Jogok Biztos az újabb szabálysértési törvény miatt ismét az AB-hez fordul, de a bírák a formai kifogásokat nem találják megalapozottnak, a negyedik módosítás értelmében pedig az Alaptörvény tartalmi értelmezésére nincs hatáskörük.
2013 tavaszán a negyedik alaptörvény-módosítást – beleértve annak a hajléktalanság büntethetőségét lehetővé tevő rendelkezését is – több fontos nemzetközi szerv bírálja, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament jelentése élesen elítéli a magyar kormány intézkedéseit.
Rákosmente az első fővárosi kerület, amely él az Alaptörvény felhatalmazásával, és 2013. július 15-től tiltást vezet be nemcsak a közterület életvitelszerű használatára, de a lomtalanítás során kirakott holmik és a szelektív hulladékgyűjtőkben található hulladék elvitelére is.

Jegyzet a szerkesztőnek: Város Mindenkié hajléktalan emberek és szövetségeseik csoportja, melynek célja a hajléktalan emberek jogvédelme és társadalmi változások elindítása a hajléktalanság felszámolása érdekében.

További információ: www.avarosmindenkie.blog.hu
Kapcsolat: Sebály Bernadett 06 70 217 26 41, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.